A balin (Aspius aspius), megannyi középosztályos, kertvárosi entitáshoz hasonlóan, életútját különösképpen unalmas módon kezdi. Mondhatjuk, semmi olyan nem történik vele, ami a halak világában (Pisces) említésre méltó lenne. Fiatal barátunk – érezzük, ebben sincsen semmi, de semmi különleges - fajtársaival egy rajba rendeződik, hogy a konformizmus védőernyője alatt - az az apologetikus fajta, az - vészelje át a viharos kamaszkort.

Írásunk hőse korunk Kwisatz Haderachjaként tekint végig a jövő ösvényein.

 Balinunk később esedékes védőbeszédének titkos részleteit megszellőztetve érdemes pár szót említenünk a rajról is. A rajban partra vetett márnaként (Barbus barbus) tombol az opportunizmus és a nihilizmus, egyszerűen senki nem vállal felelősséget semmiért, színes és kiemelkedő egyéniségekről sem nagyon beszélhetünk. Az agytrösztök kidolgozta hosszú távú stratégiai úszási tervek, küldetésnyilatkozatok és színes grafikonos merülési kiértékelések sem nagyon izgatnak senkit. Hierarchiáról, vezérekről hallani sem akarnak. A balin - a kompetenciaalapú képzési koncepció transzparenseként -  csak azt akarja csinálni, amihez már ugyebár eleve is ért: úszni. Ki jobban, ki rosszabbul, de mindenképpen együtt.
 Kamaszodó balinunkban aztán a csillogó pikkelyek tánca által megbabonázva, egyre erősebbé válik a sejtés, hogy neki tulajdonképpen más elképzelései is vannak egy tudatosan épített életút vonatkozásában. No, azért nem a lifelong-learning izgatja. Igen kínos ez szerkesztőségünknek is, de a balin egyszerűen csak - a konkurencia fölé kerekedés legegyszerűbb útját választva - megenné a többieket. Ennek nyomatékot adva néha el-elkapdossa társait, akik igazán nem tudják mire vélni ezt a devianciát, így hát gyorsan terjed a hír: a balin hülye! A raj egységes és békés image-ét, hal ősök millióinak híres hozadékát, amiről megannyi horgászújság, könyv és állathatározó is megemlékezett, sérti ez az apró malőr, amit immáron a balinunk egy személyben és nyíltan képvisel.

A balinok – a rajon kívül új kihívásokat keresve - fiatal felnőttként csatlakoznak az ellenrajhoz, azaz a rajellenesek rajához. Néhányan megunva az ellenrajt, visszacsatlakoznak a rajhoz, és akad néhány kivételesen deviáns egyed, aki ellenraj-ellenes anti-ellenrajt alapít, sőt néha rajellenes antirajok (azaz magányos balinok) is felbukkannak, de ez már tényleg ritka. A felvételi követelmények amúgy egyik esetben sem túl bonyolultak - a balinok egyszerű lények -, az egyetlen szabály hogy balinnak kell lenni.
A balinok nem olvasnak Hesse-t, sőt a balinok egyáltalán nem olvasnak semmit, ők önnön belátásuk nyomán válnak magányos farkasokká öregkorukra. Hogy maguktól látják-e be az antirajokban, ellen-antirajokban és anti-ellenrajokban rejlő oximoront, amitől szabadulni akarnak, azt nem tudjuk, de azt viszont igen, hogy a már magányos farkassá vált öreg balinok a legveszélyesebbek a halvilág számára. A mai napig sajnos még azt sem tudjuk, hogy amikor rajtaütnek a rajon, tudják-e hogy a jövő balinjait is tizedelik; vagy talán pont azért csapnak le, hogy tizedeljék?