Viszonylag közismert tény, hogy a talajszemcsék közötti hézagokat folyadék (talajelektrolit) és talajlevegő tölti ki. Ennek a talajlevegőnek az összetétele merőben eltér a megszokott, légköri levegőétől. Jóval kevesebb benne az oxigén, ugyanakkor – a talajban lejátszódó anaerob bomlási folyamatok eredményeként – néhány százaléknyi arányban tartalmaz szénhidrogéneket (metánt, etilént, stb.), valamint a megszokottnál jelentősen több szén-dioxidot.
mellékzönge: ja, amúgy mi is tudjuk, hogy a mineralizációs folyamat inkább aerob, de anaerob bomlás is zajlik, és minket most az érdekel.
Nyári időszakban az időváltozást rendszerint alacsony nyomású légnyomás-képződmények (ciklonok) okozzák. A néhány higanymilliméterrel csökkenő nyomás hatására a légköri levegő és a talajlevegő közötti anyagáramlási egyensúly eltolódik a talajból kiáramlás irányába, így a talaj feletti 1-2 méteres légtérben megnő a metán koncentrációja.
A metán számunkra szagtalan, színtelen gáz, a szúnyogfélék, pl. a hazánkban igen elterjedt gyűrűs szúnyog (Theobaldia annulata) számára azonban kellemes, vonzó illatú anyag. (Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a szúnyogfélék szaporodásához ideális mocsári környezetnek ez a gáz egyfajta indikátora.) A megnövekedett metánkoncentráció hatására tehát a szúnyogok a talaj közelében gyűlnek össze tömegesen. A repülő rovarokkal táplálkozó madarak, mint például a füsti fecske hazánkban is honos változata (Hirundo rustica rustica) számára ez terített asztal, így a talaj közvetlen közelében röpködve láthatjuk ilyenkor őket vadászni.
Egyszerűbben fogalmazva, összhangban a népi mondással: vihar előtt a fecskék alacsonyan repülnek. Persze ugyanez a jelenség – ismerve immáron a miértek és a hogyanok láncolatát - épp ezért jelentheti azt is, hogy mocsár van a horizonton, esetleg egy metánlelőhely. Vagy csak úgy, esőtől függetlenül, csökken a légnyomás. Vagy nő a talajnyomás. Vagy csak sok a bomló szerves anyag. Vagy idén sok a szúnyog, és egy része alulra szorul. Vagy bármit.
Metánt eregető fecskék, szúnyogra lesve.
Nah, ezek után, tényleg csak szemezgetve a termésből, s erősen nem meggyőződve, hogy mindnek van hasonlóan értelmes magyarázata:
Meleg idő várható, ha:
a pacsirta magasan repül és énekel (ez így tulajdonképp jelentheti azt is, hogy magasan repül ÉS magasan – mondjuk koloratúrszoprán hangon – énekel)
a verebek vízben fürödnek (miért miben fürödjenek? szamártejben?)
a pókok már kora reggel dolgoznak (tele van velük az 5.20-as busz?)
a sárgarigó gyöngyöző hangon fütyül (előkeresem a madárdal-gyűjteményem)
Hideg idő várható, ha:
a kacsák maguktól az ólba mennek
a lúd emelgeti a lábát (abszolút WTF)
Hideg télre számíthatunk, ha:
a gólya korán elköltözik
a hangyák magas bolyokat építenek
a vadliba korán megérkezik
a róka hosszan ugat
Eső várható, ha:
a fecskék alacsonyan repülnek
csípnek a legyek (ez alapján bármikor eső várható)
a méhek a méhkas közelében tartózkodnak (nahát)
a békák alacsonyan ülnek
a varjak sokat kárognak (na ne már…)
a vakondok nagy túrásokat fúrnak
Vihar várható, ha:
bőg a szamár (és a macska miákol csendesen)
a békák a víz alá buknak
a pióca kimászik a vízből
a házi pók fejjel befelé ül a hálója sarkában (és öthúros Ibanez bőgőn játszik egy Paganini-parafrázist)
Külön tudomány a macskából jóslás, noirpova megfigyelései alant:
A nevezett jószág (Felis catus syn Jössz LE onnan! syn Mircíííí a k...! Linné)
a) füléhez kapkod a mancsával: a környéken esni fog.
Nálatok nem biztos, de mondjuk látni fogod a szomszéd falun átvonuló futózáport. Nem tutibiztos. Feltételezés (nem én voltam, hanem Roger Tabor és asszem Anghi Cs.): a nyomásesés valószínűleg az egyensúlyozószervét pisztergálja. Az meg azért a macskáknál elég érzékeny, különben nem mászkálnának a tetőgerincen /a fürdőkád szélén (be)lezuhanás nélkül. Tehát az egyensúlyozószerv izélgetve vagyon, de ebből a macska annyit fog fel, hogy valami van a fülével.
b) A mellső lábával eltakarja az orrát, úgy alszik: esni fog. Fél napon belül, ott a helyszínen.A magyarázatáról halvány fogalmam sincs, viszont az enyéim - kettő - tényleg csinálják, és 4-5-6 esetre emlékszem kilenc év alatt, hogy tévedtek. A tévedéseikből kettő egy olyan nyáron történt (2004) amikor kb. minden két mediterrán ciklon közé egy justforfun zivatarlánc esett. Túlcsordulás lehetett a műszereiken.
c) Annyit zabál, mint negyven arató, majd elvonul valami lehetetlen helyre és két napig nem látod: lehűlés.
Kb. öt esetből négyszer bejött a jóslat. Lehetséges magyarázat: utálja a hideget (végülis eredetileg szubtrópusi állat), ezért lehűlés előtt feltankol energiával és eltűnik valami védett helyen. Hogy honnan a ... tudják ezt egy nappal előre, arról eddig nem nyilatkozott egyik macskám sem. Pedig akkor beajánlanám őket a belügyminisztériumba.
Ha aztán a macska tényleg nagyon beássa magát - mondjuk - az ócska jegyzetek közé, a szennyestartóba, a cipős szekrénybe, a mittudoménhova [de a macskaistállónak berendezett, és általában frekventált sarokba még véletlenül sem] és ott is csak gubbaszt, össze van tekeredve, passzív, és mikor megtalálod, akkor haggyámábékénhülyegyerek módon viselkedik :
akkor hideg is lesz, meg 2-3 napig csapadékos idő is.
Ennyi volna. Néha látom azt is, ahogy Ny vagy ÉNy felé (ahonnét általában a getva idő megtalál bennünket) órákkal az égszakadás előtt már kagylóznak kitartóan, de hát ezt már Matula bácsi kutyája is tudta. :D
Első blikkre (műszóval: prompt) úgy tűnik, messze a pókok a leghomályosabb foltjai az állati jóslástannak. Persze a dodonai jóstölgyeknél azért még így is megbízhatóbbak.
apropos, pókok: a PROFESSZOR szóla:
Megfigyeléseim szerint a balatoni nyaraló birtoklása az ezzel járó kellemek és kifejezett társadalmi státusz mellett két további fejleményt is indukál, az ízeltlábúaktól rettegők számára. Az egyik a kora este és hajnalban tevékenykedő pókok, míg a másik a napközben őket felzabálni igyekvő sokféle darázs. Kiülvén tehát napozni a nyaraló teraszára, mondjuk 10 óra tájban délelőtt azért nem ajánlatos, mert az épp az eresz alján search&destroy (távoli rokona Johann Nepomuk Destroy, XIX. sz. osztrák színész és drámaíró) üzemmódban járőröző francia-, szász-, német-, kecske-, ló- és egyéb darazsak, már csak ránéznek arra a nagyobb fehérjehalmazra is, amely az eresz alatt lapítás helyett (melyet a pókok művelnek) a napon pörkölődik, az anyukája által ottfelejtett lebilincselő művet olvasgatva, a XIX. sz. kisnemeseiről Nógrád v.m. korabeli főispáni jelentései alapján. Ezért aztán napozni nem lehet, mert a darázs az olyan mint egy NAV-ellenőr, nem hagy békén, míg ideges nem leszel, és oda nem szúrhat.
Este aztán, midőn a siófoki Aldiban olcsó Aperol-utánzatot (Apice néven fut, tök jó) narancslevet és 700 forintos proseccot vett az ember, hogy naplemente berúgást hajtson végre (az egyre sötétebben vöröslő ég árnyalatával lépést tartva egyre több piát keverve a narancslébe) akkor előbújnak a "teljesen ártalmatlan" ám privát szúnyoghálót szövő pókok, amelyek teljesen ártalmatlan módon esnek az ember nyakába, ha a teraszra kilépve valamely statikailag kritikus szálat sodor el, sőt a nyugágyat is beszövik.
Kivéve, ha vihar van, mert olyankor a vízparton egyébként is megszokott, napszak szerint változó irányú szél olyan hevességű lez, hogy nem szőnek hálót a nyavajások. Ha már hamar hozzákezdenek, akkor tudják, hogy ma nyugis nap van és teljes beleéléssel adhatják át magukat a cseszegetésemnek. Hát így
A különféle fajú és nemű jósállatok talán leghírhedettebbje Punxsutawney Phil, a nevezetes mormota (aki látta Bill Murray Idétlen időkig c. filmjét, nah abban is Phil szerepel.). Sajnos Philre - köszönhetően az amerikai jogrendszer, mondjuk úgy, jellegzetességeinek - hosszas pereskedés vár, miután az Ohio állambéli Butler megye ügyésze beperelte. Történt ugyanis, hogy 2013. február 2-án, Mormota napon (Groundhog Day), mikoron menetrend szerint cilinderes fickók (az ún. Belső Kör tagjai) ráncigálták elő a szerencsétlen jószágot, a nevezett Phil azt "közölte" a legbelsőbb leginkább körrel, hogy nem látja az árnyékát, ergo a tél már nem tart sokáig. Jómagam mindössze azzal kapcsolatban fejezném ki aggályaimat, hogy a vádlottat majd minden bizonnyal tanúként is meghallgató ügyész és ügyvéd tolmácsa eme interspecifikus csevejben felteszem csak egy, a mormota-kommunikációban jártas belső körös lehet. Így fennáll a veszélye, hogy elfogultságot jelentsenek be, valamely oldalról.
Professzorként is meg kell még emlékeznünk azokról a nyálkás, ásatag, visszataszító állatokról, akik a csernobili katasztrófa után a lónadályból és a pinceászkából mutálódtak össze, és közönségesen tv-producernek nevezzük őket. Ezek kitalálták, hogy a meteorológus az gázos, mer' bonyolult, oszt Proli Pál (an: Átlag Antónia) nem tudja kimondani. (Sopron környékén még a diétás nővér is détás. - a szerkesztő) Ráadásul amikor olyat mond, hogy szórványosan, meg hogy csapadék, aztat nem érti. Ráadásul nem is nézi az időjárást, mert olyankor se csöcs nincs a tévében, se vicceset nem nyomnak, vágod. Vágom hát, így felvesszük Tőgyi Tímeát (Timeja), akinek kevesebb köze van az időjáráshoz, mint noirpova macskáinak, ellenben Z kosaras melltartót hord, és ki is pakolja. Az esőt meg reggel bemondják úgyis a borosbocskorba nem? Vagy délután miközben Kukit (Peniculus ridiculus) hallgatjuk a múzik efemen.
Kedvencünk a Dudenbuch kolléga által szemléletesen megénekelt bolondpesti ember (Homo sapiens agyaláGyulus), aki szerint a meteROLÓGUS halszemű anyját, amiért jó időt mondott (Zuglóra), aztán a hosszú hétvégén mégis esik (a Velencein). (A jelenség más területeken is ismert, a szakirodalom magyar horizontnak nevezi, ismert példája még a határainkon belül világhírű magyar konyha is.)
vélemény