Vannak állatok, amelyek minduntalan beleköpnek az ember levesébe. Momentán nem egy plafonra, az ebédlőasztal fölé rögzített köpködő kobrára gondoltam, hanem olyasféle állatokra, amelyek az ember szépen elgondolt hal- és vadgazdaságát dúlják fel és utána a NAV nem akarja elhinni, hogy a vadak etetésére felvett "erópaunijó" az aranysakálok, ezüstkárászok, busák vagy törpeharcsák tápcsatornájában landolt. 

Ezen állatok közül néhányat az ember egykor jó ötletnek gondolt és betelepítette őket, mint például az eutrofizáló (beszáradó) alföldi tavak halálcsillagát, a busát. Mások azonban fogták magukat és idetelepültek. Az ember egy részük iránt teljesen közömbös, ilyen például a balkáni fakopáncs és a balkáni gerle, amelyek nagyrészt már kiszorították nembalkáni rokonaikat. Ide most írhatnék nagyívű politikai párhuzamokat, de ez nem az a blog. Más állatok nem betelpültek, nem betelpítettek, egyszerűen csak nem tudnak az "erópaunijó" igényléséhez leadott mindenféle tervszámokról és önfeledten vadakat, halakat zabálnak. Ilyen állat mai hősünk, a kárókatona. Jöjjön rendszertani besorolása:

Amint látható, a kárókatona a pelikán rokona. Mind a pelikán, mind pedig a kárókatona ipari mennyiségű halat képes felzabálni. Talán a fő különbség, hogy míg a gödények (egy repkedett pár éve a pesti Duna-szakaszon) csőre egy jól definiált, pregnáns heresérvet idéz, addig a kárókatona csőre a spájzkilincsre hasonlít inkább. Ja még egy apróság: a pelikánok fehérek, a kárókatona fekete. Habár... a kormoránok között, ritkán, de előfordulhat albinizmus. Ha például egy sárrétudvari vagy ohat-pusztakócsi kocsmában egy részegen maga elé motyogó ornitológust látunk, hogyaszongya azt motyogja: "basszátok meg nem tudom hogy kis kócsag, üstökgém vagypelikán volt vagy mi a faszom Gyuri néni aggyámégsört" akkor biztosan tudhatjuk, hogy nem volt felkészülve albínó kárókatonák meglátására, és a bizonytalanság az alkohol nyomorba vezető lejtőjére lökte. 

Albínó kormorán:

A borzas gödény egykor hazánkban is fészkelt, manapság pár évente tűnik fel egy-két példány. Az alábbi képet Lendvai Csaba készítette a Magyar Madártani Egyesülettől, a nagy fehér madár a pelikán, a kisebb feketék mai főszereplőink, a legkisebbek pedig - láridé, láridé - a múltkori madaras poszt szereplői.

A kormorán (kárókatona más néven, régen volt ilyen horgászzsinór) , akárcsak a múltkor tárgyalt sirály, három key feature-t tud. Repked, zabál és excrementál (szerkesztő úr, csak bátran: ...). Kezdjük a repkedéssel.

Akárcsak a többi gödényalkatú, a kárókatona is nagyon jól repül, kiválóan nagy-közepes és kis magasságon is. Kis magasságban - ugyanúgy mint a kacsák - a víztükör fölött szapora szárnycsapásokkal száguldoz. Ekkor a párnahatást használja ki. Ezt most részletesen nem írnám le, mert nem akarok mindenféle mérnökhadakat a nyakamba, az a lényeg, hogy nagyon alacsonyan olyan áramlások keletkeznek a repülő tárgyal alatt, hogy könnyebben lehet repülni. A derék szovjetek, akárcsak a változó szárnyállású repülő és a sirály relációjában, itt is megihlették magukat. Alant a Kaszpi Szörny nevű izé, amelyet valaki komolyan gondolt, sőt meg is építette. Az ötlet szerint hajónyi katonát repülőnyi sebességgel messzire lehet vele szállítani. Persze nem lett belőle semmi. Így nézett ki. Biztos nagyon jól mutatott valamelyik Kozmonautickij Cselovek magazinban.

Zabál. Halat, folyamatosan és sokat. Magyarországon ezt halkárnak hívják, Ázsiában azonban vannak olyan szemfüles emberek, akik egy megfelelő karikát húznak a madár nyakára, ehhez madzagot erősítenek, és voilá, van egy krákogó, szárnycsapkodó, büdös halászkutyájuk, amely szolid hasznot is hajt. Ja, úszni is úgy tud mint ahogy repült, így a legtöbb halnak nem sok esélye van.Már amennyiben az embernek nincsenek averziói egy madár gigájából kibányászott hallal szemben. A képen (wikipédiáról, tiarescott felhasználó) Csang úr és az ő mikrovállalkozása látható. Két fontos obszerváció: valahol van egy ötödik kormorán is, mert a négy Kínában szerencsétlen szám. Kettő, azért megnézném a könyvelő fejét, amikor Csang úr Magyarországra települvén tanácsot kérne, hogy akkor ezek most "segítő családtagok" egyéni vállalkozásában, haszonállatok, vagy termelőeszközök, utóbbi esetben milyen ütemben lehet őket amortizálni? Nade nem baj, jönne az ÁNTSZ és kijelentené hogy csak plutóniumbombás fertőtlenítés után használhatók. 

És, végül de nem utolsó sorban a kárókatona extrém csípős guanót is termel, és telepesen fészkel. A fának, amelyikre ráköltöztek, végképp reszeltek. Ilyen fa a székesfővárosban megtekinthető, ha az 1-es gyorsvillamossal gyalogbéka tempóban Pestről Budára döcögünk át az Árpád hídon akkor már majdnem a budai hídfőhöz érve kell balra nézni, rendszerint ott tollászkodik néhány az egyik fán.

ÉEhén van ni egy hogy mitől lesz olyan randa a fészkelőfa. A kormorán hazánkban nem védett, ezért a kutya sem vadászik rá.

Elterjedését tekintve világpolgár fajról beszélünk, Ausztráliában ugyanúgy van, mint Budapesten vagy vagy Grönlandon, igaz ezek mindenféle alfajokba sorolandók. De ez nem annyira érdekes.