mik vogymuk?

A közel- s a távoli földek lelkes és lelketlen teremtényeinek természete és jellemöknek rajza, a figyelő ember szemének által. 

plant or beast?

vélemény

sterna paradisaea

2012.02.23. 07:15 - vészmadár (pica pica)

Címkék: beasts

 Rögvest az elején szögezzük le, a sarki csér (Sterna paradisaea) a minden józan gondolkodású ember által oly mélyen megvetett, örökkön utazgató, mihaszna celeb madárlélektani megfelelője.
 A napokban éppen a sarki csér kapcsán szerkesztőségünkben elhangzó kifejezés, miszerint "nem repül el" - értve ezalatt, hogy nem sietős e beszámoló elkészülte - e pompás lilealakú (Charadriiiformes) vonatkozásában valójában biciklicsellel súlyosbított öngól. Ha van valami, amit a sarki csér egyáltalán csinál, az az, hogy elrepül. Kistermetű, áramvonalasított sirályra emlékeztetó megjelenése ugyan utal halászmadár-mivoltára, de azért lássuk be, a hideg északi - és majd látni fogjuk, déli - tengeráramlatok hozta töménytelen foszfáton burjánzó fitoplanktonon dagadtra hízó zooplanktont komótosan és zavartalanul nyammogó ostoba haltömegben talán még egy félszemű, szaglóhámmentes műzsebhorgász sem halna éhen.
 Az otthon melegének megteremtése sem veszi igénybe túlzottan hősünket. Bármely, komolyabb építészeti ismeretekkel rendelkező szerves entitás, ide értve a homokozólapáttal várurat játszó négyéves Benőkéket is, legfeljebb földbe kapart lyuknak, gödörnek, leginkább horpadásnak csúfolná csak azt, amivel kapcsolatban a sarki csér a fészek megnevezésre tart igényt. Tollakkal alaposan kipárnázott hátsó fele a csért persze megóvja attól, hogy e kiesnek semmiképp nem mondható lakóövezet feltörje nagyrabecsült kloákáját.
 Mint láthattuk tehát, a Maslow-piramis alsó értékszegmensének megteremtése nem ró elviselhetetlen terheket - vagy bármilyet - a sarki csérre, így érthető, ha napjait inkább mihaszna röpködéssel tölti. Mint a hasonlóan léha életvitelű sznobok általában, ő is kényes és egyedi ízléssel bír. Szereti a napfényt, de nem szereti sem a meleget, sem a túlzott hideget. Így aztán az év nagy részében vagy az északi sarkkör tele elől menekül a déli sarkvidék nyarába, vagy épp ellenkező irányba láthatjuk gúnyosan vitorlázni, begyében a déli tengerek valamennyi ízletes halával, csőrével Kanada vagy Észak-Európa felé libegve. Az évi több mint 35 000 kilométernyi utazgatás csak azért nem viseli meg, mert gondoan ügyel, hogy mindig ugyanabban az időzónában maradjon. Hogy vonulási zónája miért esik egybe a nyugat-európai és az amerikai madártani egyletek és bűnügyi hatóságok által el nem érhető nemzetközi vizekkel, azt csak találgathatjuk. Elméletünk mindenesetre van.
 Nagy ritkán téved hazánkba, s ezúttal a téved szónak szigorúan első szótári jelentését kérjük figyelembe venni. Nem titkolhatjuk tovább, a sarki csér, vagy ahogy baráti körömben nevetve emlegetjük, a sarki csőr, bizony meglehetősen bamba és alacsony intelligenciájú madár. Nyilvánvaló első ránézésre is, hogy egy komolyabb differenciálegyenlet megoldhatatlan számára, és nagyobb összegben le merném fogadni, a datív kovalens kötésről sincs igazán fogalma.
 
 Összességében elmondható, madarunk gyönyörű, ostoba és egész évben utazik. A tisztelt olvasóra bízzuk annak eldöntését, kinek a reinkarnációja lehet.

A bejegyzés trackback címe:

https://plantsandbeasts.blog.hu/api/trackback/id/tr712160958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.